banner.jpg
A méret a lényeg

A méret a lényeg

A kutyák számtalan hanggal kommunikálnak, a vonyítástól az ugatáson keresztül a morgásig. Utóbbi ezek közül egy rövid hatósugarú kommunikációs jel, akkor alkalmazzák, amikor a "hallgatóság" nagyon közel van. Az érdes, mély hangot a legtöbb ember az agresszió jelének veszi, ám ennél sokkal többet fejez ki.

Játék közben nagyzol a kutya

Egyik az élelemőrző morgás, ami valójában figyelmeztetés: "ez az enyém!" Más morgás fejezi ki, hogy "állj, ne közelíts!" Kísérletes helyzetben utóbbit akkor lehetett megfigyelni, amikor a gazda mellett álló kutyához lassan, fenyegetően, mélyen az állat szemébe nézve közelítettek a kutatók - magyarázza a Hír24-nek Pongrácz Péter, az ELTE Etológiai Tanszék adjunktusa. E két esetben, ha a fenyegetés nem szűnik, a morgás egyre hangosabb, az állat vicsorogni kezd. A végén pedig két lehetőség van: támad, vagy menekül.

A morgások harmadik típusa azonban nem a fenyegetés, hanem az önfeledt játék jele. A világon elsőként Pongrácz Péternek és az ő témavezetésével kutató Bálint Annának sikerült kimutatnia, hogy legjobb barátaink játék közben "nagyobbnak morogják" magukat, mint amekkorák valójában. A kísérlet során kétféle morgást játszottak le kutyáknak, miközben két eb képét vetítették eléjük. Az egyik pont akkora állatot ábrázolt, mint a hang tulajdonosa, a másik kisebbet vagy nagyobbat.

Ha „csontőrző" morgást hallottak, arra a képre néznek inkább, amelyik méretben a morgó kutyával volt azonos. Viszont ha „játékos" morgás szólt a hangszóróból, általában a nagyobb kutyát választották a két kép közül.

Nagyon átlátszó hazugság lenne

Érdekes, hogy miért nem az élelem megtartása miatt próbálja magát nagyobbnak, erősebbnek mutatni a kutya, hanem épp ellenkezőleg, barátságos játék közben. Pedig Pongrácz Péter szerint teljesen indokolt és logikus viselkedés. Sok állat igyekszik nagyobbnak tűnni, ha fenyegetést érez: felborzolja a szőrét, peckesen lépdel, fölfújja magát. Mindezek vizuális jelek, amelyek valóban alkalmasak lehetnek az ellenfél megtévesztésére.

Az átverés hanggal is működik, például a szarvasoknál bőgés idején a bika a lehető legnagyobb termetet sejtetni engedőtorokhangon igyekszik távol tartani riválisait. A csel viszont csak messziről válik be. A morgás "hatósugarán" belül a hatkilós Buksi hiába akarná mesterségesen ércessé tett hangjával elijeszteni a csontjára pályázókat, senki nem "hinne" neki. Így hát nincs más választása, minthogy saját korlátait elismerve hangsúlyozza elszántságát. Remélve persze, hogy ez is elég a tolvaj eltántorításához.

Nincs harag, csak játszom!

Más a helyzet játék közben,ami önmagában a nem a helyzethez illő viselkedéselemeksora. Aki látott már parkban kergetőző kutyákat, nagyon is tudja, miről van szó: eltúlzott bakugrások, széles, szeles mozdulatok, morgás, csaholás. A morgás ilyenkor jelzés: "ne vedd komolyan, csak játszom!" A rongydarabon huzakodó kutyák hangos morgása nem több, mint a játékos szándék kifejezése. Képzeljük el, ha a rongy egy méretes cupák lenne: nem sokáig "veszekednének" az ebek, egy pillanat alatt egymásnak esnének.


Forrás: Northfoto

Pongrácz Péter szerint az is lehet, hogy a méretet felnagyító morgást a kutyák egyszerűen csak élvezik. Buksi ekkor is csak hat kiló marad, ám játék közben miért ne lehetne ő is nagy kutya? Azt egyelőre nem tudni, hogyan képzik az ebek a méretüket meghazudtoló morgást, vagyis a "hallatszólagos méretnövelést" - testfelépítésük ugyanis megszabja akusztikájukat is. Szarvasoknál például ismert, hogy a gégefőt képesek a szegycsont felé lesüllyeszteni, amivel meghosszabbítják a hang útját, miáltal az akusztikailag „nagyotmondóvá"válik.

 

(Forrás: Hír24)

Ügynökségi zóna

Hirdetés

Heti tipp

Ajánló

© 2017 - CityDogs Készítette a