banner.jpg
MÖSZ

MÖSZ

2013.10.03. - Citydogs

Figyelem! Ez tisztán száraz jogszabály. Olvasása odafigyelést igényel!

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentését figyelembe véve összeállította a helyi önkormányzatok részére az eb- és macskatartás szabályait.

Eb- és macskatartás szabályai

1. § (1) Az állattartó az ebét nyilvántartásba vétel céljából köteles 3 hónapos kor betöltését követően 15 napon belül bejelenteni a jegyzőnek. A jegyző, a bejelentést követően erről értesíti az állategészségügyi hatóságot.
(2) Az állattartó ugyancsak köteles bejelenteni, ha az eb elhullott, elveszett, tartási helye 3 hónapnál hosszabb időre megváltozott, vagy új tulajdonoshoz került.

2. § (1) Az állattartást korlátozni, illetve megtiltani a jegyzőnek van hatásköre az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén. (245/1998 (XII. 31.) Korm. rendelet 7.§. (1) alapján)
(2) Az állattartásból eredő szomszédjogi viták esetén a jegyző a birtokháborítás Ptk. által rendezett szabályai szerint jár el.
(Megjegyzés: a lakók közötti jogviták megelőzése érdekében az önkormányzatok az állattartás rendjét a társasházi lakóközösségek békés együttélésének védelmének céljából szabályozhatják. A helyi önkormányzat a köz érdekében  - a rendeletben megszabott mértéken felüli ebtartás engedélyezésének  feltételéül szabhatja  - a közvetlen szomszédok legfeljebb 75%.-nak hozzájárulását. A hozzájárulás megtagadását a szomszéd indokolni köteles, indokolásában köteles valószínűsíteni, hogy az ebtartás számára, szükségtelen zavarást okoz, nem felel meg a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi szabályoknak, vagy a biztonsági szabályoknak. A hozzájárulás megtagadásának indokait a polgármester az engedélyezési eljárása során mérlegeli.)
(3) Tilos a többlakásos lakóház közös használatában álló helyiségben ebet tartani. Az eb által a közös használatú helyiségekben okozott szennyeződést az állattartó köteles eltakarítani.

3. § Tilos bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani. Bekerített ingatlanon eb szabadon csak úgy tartható, hogy onnan az eb sem a szomszédos ingatlanra, sem a közterületre ne juthasson át, oda kinyúlni ne tudjon.

4. § (1) Az állattartó köteles gondoskodni, hogy az eb közterületre felügyelet nélkül ne juthasson ki. Közterületen ebet csak pórázon szabad vezetni. Játszóterek területére ebet bevinni pórázon vezetve is tilos.
(2) Támadó, kiszámíthatatlan természetű ebeket közterületen szájkosárral kell ellátni. Az eb által okozott sérülésekért az állattartó tartozik felelősséggel.
(3) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet ne szennyezze. Az eb által okozott szennyeződés azonnali eltávolításáról az állattartó köteles gondoskodni.
(4) Ebet szabadon engedni csak erre a célra kijelölt helyen, a tulajdonos felügyelete mellett lehet. Támadó, kiszámíthatatlan természetű eb szájkosarát a kutyafuttató helyeken sem szabad eltávolítani.
(5) A kutyafuttatókat úgy kell kijelölni, hogy az minden érintett számára könnyen megközelíthető és biztonságos legyen.


5. § (1) Tilos ebet beengedni, bevinni és ott tartani:
a.) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény területére,
b.) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe,
c.) bölcsődébe, óvodába, iskolába,
d.) játszótérre, kivéve, ha az intézmény működtetője ehhez hozzájárul. (Pl. terápiás kutya, kutyabemutató, oktatási cél stb.) Vakvezető és más segítő kutya, korlátozás nélkül bevihető az a-d pontokban felsorolt intézményekbe.
(2) Élelmiszert szállító járművön ebet szállítani tilos.
(3) Közforgalmú közlekedési járművön pórázon tartva és szájkosárral ellátva szabad ebet szállítani.
(Megjegyzés: a rendelet hatálya alá tartozó ebek számára tilos terület meghatározásánál a helyi önkormányzat speciális igényeit kell figyelembe venni, pl.: az ebek bevitele megtiltható a vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségekbe, üzletekbe, piac területére, élelmiszer raktárba, stb.)

6. § (1) Az állattartó köteles ebét, az állatvédelmi, állat- és közegészségügyi, a szabálysértési, a veszélyes ebekre vonatkozó, továbbá a Ptk. szomszédjogra vonatkozó és az állattartó felelőségét  szabályozó jogszabályok keretei között  úgy tartani, hogy az a szomszédok nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen.
(2) Támadó, kiszámíthatatlan természetű ebet kiszabadulását megakadályozó, mások testi épségét nem veszélyeztető módon kell tartani, és a telek, a ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát szembetűnő módon el kell helyezni.

7. § (1) A gazdátlan kóbor ebet a gyepmester befogja és elszállítja a gyepmesteri telepre, ahol az állatot 14 napig őrzi.
(2) Az így befogott ebet az állattartó a fenti időponton belül, az oltási igazolás bemutatásával, a tartási költségek megtérítése mellett kiválthatja. A gyepmester köteles a chip, vagy tetoválási szám alapján megkísérelni az eb tulajdonosát megkeresni. A fajtatisztának tűnő,  tetoválási számmal vagy chippel ellátott eb esetén a gyepmester köteles bejelentést tenni a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületénél is.   A 14 napon túl ki nem váltott gazdátlan eb értékesíthető vagy elaltatható.

8. § (1) Ebtenyészetet a Ptk. tulajdonjogra vonatkozó szabályai szerint lehet létesíteni, azzal, hogy belterületen, ebtenyészet létesítéséhez a polgármester engedélyét kell kérni. Az engedélyező eljárás során a polgármester megkeresi a közegészségügyi, állategészségügyi hatóságot és kikéri a szakhatósági állásfoglalását, valamint az FCI által elismert ebtenyészet vonatkozásában a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete illetve szerződött partnerei indokolt véleményét, más közösséghez tartozás esetén annak az egyesületnek a véleményét, ahol a tenyésztő tag.  A közegészségügyi és állategészségügyi szakhatóságnak kizárólag azt van hatásköre vizsgálni, hogy az ebtenyészet a közegészségügyi és állategészségügyi szabályoknak megfelel-e.  A tartható ebek számának meghatározásakor figyelembe kell venni az ingatlan területének nagyságát, az ebek tartására szolgáló ólak és a szomszédos ingatlanok határa közötti védőtávolságot.
(2) Az ebtenyésztést korlátozni, illetve megtiltani a jegyzőnek van hatásköre az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén. (245/1998 (XII. 31.) Korm. rendelet 7. §. (1), 1998. évi XXVIII. tv. Az állatok védelméről és kíméletéről alapján)


9. § (1) Többlakásos épületekben engedély nélkül lakásonként legfeljebb két macska tartható és ezek szaporulata 3 hónapos korig.
(2) A polgármester  - a közegészségügyi, állategészségügyi hatóság szakhatósági állásfoglalásának kikérése után - több macska  tartását engedélyezheti. A közegészségügyi és állategészségügyi szakhatóság kizárólag azt vizsgálhatja, hogy az állattartás a közegészségügyi és állategészségügyi szabályoknak megfelel-e.
(3) a macskatartást korlátozni, illetve megtiltani a jegyzőnek van hatásköre az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén. (245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet 7. §. (1) alapján)
(4) Az állattartásból eredő szomszédjogi viták esetén a jegyző a birtokháborítás Ptk. által rendezett szabályai szerint jár el.
(5) Tilos a többlakásos lakóház közös használatban álló helyiségeiben macskát tartani. A macska által a közös használatú helyiségekben okozott szennyeződést a macska tulajdonosa, tartója köteles eltakarítani.

Átmeneti rendelkezések

10. § E rendelet hatálybalépésekor a rendeletben foglalt, egyedszámra vonatkozó korlátozáson felül tartott ebek a természetes kihalásukig a rendeletben meghatározott egyéb feltételek mellett tarthatók, de számuk nem növelhető. Már fennálló ebtenyészet, újabb engedély kérésére nem kötelezhető
 

Ügynökségi zóna

Hirdetés

Heti tipp

Ajánló

© 2017 - CityDogs Készítette a