Pontos származása nem ismert, valószínűleg a föníciaiak hozták be Európába. Már az 1300-as években is találni hasonló ebekről említést. A tényleges fajta Franciaország régi tartományiban, Guyenne és Gascony környékén alakulhatott ki. Farkas vadászatra használták, ez volt a fő feladata, de emellett nagyon jó nyomkereső kutya is. Jelenleg a legtöbb példány az Egyesült Államokban található.
Nagyon élénk kutya, éber és kitartó. Barátságos a családjával és az idegenekkel is. Imádja a gyerekeket. Más háziállatokkal is jó a viszonya.
Gyorsan és könnyen tanul, kiváló apport eb.
| Méret | L |
| Viselkedés | Szelíd, alázatos, Okos, agyafúrt, Csendes, nyugger csahos |
| Életstílus | Aktív |
| Lakóhely | Kertes ház, Lakás |
| Háztartás | Család gyerekkel, Család gyerek nélkül, Egyedülálló, Idős |
A vadászkutyákra jellemzően nem finnyás, ezért táppal vagy direkt neki elkészített házi koszttal egyaránt etethető.
Szőrzetük nem igényel túlzott törődést, heti egyszeri átfésülés bőven elegendő számukra.
Nagy mozgásigényű fajta a kutyás sportokban jeleskedik, főleg az apportírozásban.
