"Sziasztok,
a nevem Mylo, Maklár Mylo, ez egy tök jó hely Eger mellett, és azért kaptam ezt a nevet, mert itt éltem. A családommal. Már babakorom óta, nagy szeretetben, és boldog voltam. Volt saját kertem, meg játékaim, meg kaptam mindig vacsorát, szóval kutyajó életem volt. Jártak velem kutyaiskolába is, mert egy vizsla legyen művelt, tudok ülni, feküdni, pacsizni meg sétálni a pórázon is. Bár, lássuk be, az nem vizslának való dolog. A póráz. Kivéve, ha gyorsan tudsz futni.
Így teltek el napjaim 3 éven át, és nem panaszkodhattam az életemre. Mostanáig. A családom egy nap összepakolt, és láttam, ahogy kimennek a kapun, és éreztem, hogy ez most más lesz, hogy nem csak dolgozni mennek, hanem el. Elmentek. És én itt maradtam. Egyedül. És teltek a napok.
Rokonok jöttek át hozzám hetente 2x, hogy kapjak enni. Ők mondták, hogy a családom külföldre költözött. Azt nem tudom, ez mit jelent, csak azt, hogy nem voltak velem, elmentek, és nem vittek magukkal.
Aztán autóba tettek és most egy egyesületnél vagy minél vagyok, amíg valaki be nem fogad. Azt ígérik, lesz új családom, aki többé nem hagy el. Nem tudom, hihetek-e nekik. Most nagyon szomorú vagyok és magányos.
És haza akarok menni. Te nem vinnél engem haza?"
Maklár Mylo
3 éves magyar vizsla kan
GAZDÁT ÉS IDEIGLENES BEFOGADÓT IS KERES!
Futrinka Egyesület, Magyar Vizsla Fajtamentés
